A tegnapi zárást követően – a Creppy szülinapjának előestéjén – jó szokásomat megtartva kiültem a Creppy PalacsintaHáz tetejére egy Toffee palacsintával és gondolkodóba estem.
Eltelt 11 év. 11 éve ugyanitt ültem és gondolkodtam, hogy milyen lesz. Gondolkodtam, hogy fog-e változni valami. Néztem a kihalt utcákat, az avasi pincesorok szellem világát és azon morfondíroztam, hogy ezt érdemli-e ez az egyedülálló környék.
Most 11 év távlatából azt hiszem, kijelenthetem, hogy a következő délben elindult valami. No, nem látszott először túl sok változás, de a tény, hogy megnyitott a PalacsintaHáz az avasi pincék között, sugallta azt, hogy ezzel elindul egy történet.